Népegészségügyi feladatok

  • Utolsó módosítás: 2013-05-31 13:01|
  • Szerző: dr. Jakabfi Péter, dr. Alliquander Anna.

A fejezetben rövid betekintést kívánunk nyújtani a modern, „bizonyítékon alapuló népegészségügy" (evidence-based public health) feladataiba, melyek igazolhatják, vagy elvethetik egy populációs szintű intervenciós tevékenység és/vagy egészségpolitikai döntés megalapozottságát. A gyakorló orvos számára, aki nem a népegészségügyben kíván elhelyezkedni, szokatlan lehet az a szemléletmód, hogy nem az egyén, hanem a tömegek egészségével foglalkozunk, de az igen összetett struktúrájú népegészségügyi tevékenységen belül sajátos, kiemelt helyet foglal el a betegségek megelőzését célzó ún. prevenciós (preventív) tevékenység. Ennek valamennyi szintjén ott található az alapellátásban dolgozó családorvos is, aki a rendszeres egészségi állapotfelméréssel, a magas vérnyomás, elhízás, anyagcsere- (lipidháztartási) zavarok, cukorbetegség, fog- és szájbetegségek és mentális zavarok korai felismerésével és gondozásba vételével olyan egészségfejlesztést is végez (tág értelemben vett életvezetési tanácsadást), amely valójában a népegészségügyi tevékenység része.

A fejezet első részében megismerhetjük a népegészségügyi tevékenység fő funkcióit, alapvető feladatait, a népegészségügyi ciklust, a prevenció szintjeit. Majd rátérünk az alapellátás jelentőségére a prevenciós tevékenységekben. Ezt követően bemutatjuk a magyar lakosság egészségmagatartását és egészségtudatosságát, valamint az egészségvédelemmel kapcsolatos ismereteit; hogy milyen megelőző ellátásokat vehet igénybe a biztosított és az egészségügyi szolgáltatásra jogosult személy, és hogy mely prevenciós tevékenységek tartoznak a háziorvos feladatkörébe.

A népegészségügy interszektoriális, a társadalom valamennyi szférájára és rétegére építő tevékenység az egészség védelme és fejlesztése, a betegségek, sérülések és rokkantság megelőzése érdekében.
 


A teljes tartalom megtekintéséhez, kérem, jelentkezzen be, vagy regisztráljon oldalunkon!
Belépés

hirdetés